ápr 13

A MINIMÁLBÉR ALKALMAZÁSA

Nem született megállapodás 2020. évben a 2021. évi minimálbérről

Mivel 2020 év végéig a munkaadói és munkavállalói oldal képviseletei nem tudtak megállapodni a minimálbér 2021. évi mértékéről, így 2021. év január hónapjában nem változtak a minimálbér és a garantált bérminimum összegei.

Január végén megjelent a Kormány 20/2021. (I. 28.) számú rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról. Ezek szerint a 161.000 forintos minimálbér 167.400 forintra, a 210.600 forintos garantált bérminimum 219.000 forintra emelkedett, de csak február 1-jétől.

Ezáltal igen izgalmasan alakult a társadalombiztosítás és a szociális hozzájárulási adó.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény [Tbj. (új)], valamint a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. év LII törvény (Szocho tv.) is meghatározza a minimálbér fogalmát.

     1. A társadalombiztosítási törvény minimálbér hivatkozásai

  • A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, választott tisztségviselő, az állami projektértékelői jogviszony

E személyekre a biztosítás akkor terjed ki, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét.

  • Az egyházi személy

Biztosítási kötelezettség alá esnek az egyházi szolgálatot teljesítő személyek, kivéve a saját jogú nyugdíjast. Az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy után az egyházi jogi személy a minimálbér alapulvételével nyugdíjjárulékot fizet.

  • Minimum járulékalap a munkaviszony szerint biztosított személyek körében

Ebben a körben a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járuléknak van egy minimális járulékalapja, amit járulékfizetési alsó határnak nevezünk. A járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka.

  • A biztosított főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége

A biztosított egyéni és társas vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem (vállalkozói kivét, átalányban meghatározott jövedelem. a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem, az ügyvezetés díjazása) alapulvételével fizeti meg. A társadalombiztosítási járulék alapja azonban havonta legalább a minimálbér.

  • A biztosított mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése

A mezőgazdasági őstermelő fő szabályként – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot [Tbj. 41. § (1) bekezdés].

Ettől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért – támogatások nélküli – bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének az ötszörösét, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet [Tbj. 41. § (2) bekezdés].

  • Megállapodás nyugdíjra, egészségügyi szolgáltatásra

Nyugdíjra megállapodással 22 százalékos nyugdíjjárulékot lehet fizetni.

A szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás esetén a járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege. Ha a megállapodást a minimálbér összegének figyelembevételével kötik meg, annak változása esetén a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni.

A Tbj. szerint nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult természetes személy megállapodást köthet a saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására.

Az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege:

  1. nagykorú állampolgár esetén a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér 50 százaléka,
  2. 18 évesnél fiatalabb gyermek esetén a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér 30 százaléka.

A Magyarország területén oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató külföldi állampolgár egészségügyi szolgáltatására a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér 30 százalékának megfelelő havi összegű járulék megfizetésének vállalása esetén köthet megállapodást.

A társadalombiztosítási törvény minimálbér fogalom meghatározása

Tbj. 4. § 14. Minimálbér:

14.1. a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege, és

14.2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

Ahol tehát a társadalombiztosítási törvény minimálbért említ azon – egy kivétellel – az általános minimálbért kell érteni.

Az egy kivétel a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában van, szükség esetén a tárgyhónap első napján érvényes garantált bérminimummal kell számolni.

Nagyobb jogalkalmazási probléma nem keletkezett, majd attól a hónaptól kell az új összeggel számolni, amikortól a minimálbér (garantált bérminimum) megemelkedik.

 

    2. A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény minimálbér hivatkozásai

  • Adófizetési kötelezettség keletkezik
  1. a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
  2. az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
  3. az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
  4. az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
  5. az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme

Magyarországon adóztatható része után.

Az a) – e) pontok esetében az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy egyéb, a Szocho tv-ben felsorolt (ide nem értve a béren kívüli juttatást, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat és a kamatkedvezményből származó jövedelmet) és az a) – e) pont szerinti jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét (adófizetési felső határ).

  • A mezőgazdasági őstermelő által fizetendő adó alapja

A törvény a szociális hozzájárulási adó alapját több esetben is a minimálbérhez köti.

  • Egyéni és társas vállalkozók

A közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjára tekintettel havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja legalább az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján.

Az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja az egyéni vállalkozói jogállás fennállása minden napjára számítva legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján.

  • Az egyházi személy

Az egyházi jogi személyt az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyre tekintettel havonta terhelő adó alapja a minimálbér. Az adó alapja az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján.

  • Az adóval szemben érvényesíthető kedvezmények

A szociális hozzájárulási adóval szemben igen sokféle kedvezmény érvényesíthető. Többek között az alábbiak:

  1. a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény,
  2. a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény,
  3. a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény,
  4. a megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény

összege a minimálbérből számolandó. Minimálbér alatt mindig az általános minimálbér összegét kell figyelembe venni és soha nem a garantált bérminimum összegét.

 

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény minimálbér fogalom meghatározása

Minimálbér: az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve az e törvény egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseiben említett minimálbért, amely a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege [34. § 11. pont].

Ebből viszont lehet(ett volna) jogalkalmazási kalamajka! Csak az egyéni és társas vállalkozó esetében beszél a törvény a tárgyhónap első napján érvényes garantált bérminimumról, minden más esetben az év első napján érvényes minimálbérrel kell számolni (ami pedig 2021. január 1-jén ugyanakkora, mint 2020-ban volt).

Ezen a problémán igyekszik segíteni a Kormány 21/2021. (I. 28.) számú rendelete, mely a minimálbérhez kapcsolódó jogosultságok felülvizsgálatáról szól.

Eszerint ahol jogszabály rendelkezése szerint valamely jogosultság megállapításának vagy felülvizsgálatának a  tárgyév januárjában érvényes kötelező legkisebb munkabér vagy a  garantált bérminimum az  alapja, ott a  kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a  garantált bérminimum megállapításáról szóló 20/2021. (I. 28.) Korm. rendeletben meghatározott kötelező legkisebb munkabér vagy garantált bérminimum alapján a jogosultságot 2021. február 28. napjáig ismételten meg kell állapítani vagy felül kell vizsgálni.

A magunk részéről jogosultságnak tekintjük a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető adókedvezményt is, de a kötelezettségekről (például adó alapja) itt nincs szó.  Ez azt jelenti, hogy a kedvezmény, mentesség, eltérő adószabály, egyéb adóelőny alkalmazására jogosult adózók úgy járhatnak el, mintha a megemelt minimálbérösszegek már 2021. január 1-től hatályba léptek volna.

Azoknál a fizetési kötelezettségeknél azonban, ahol az adószabály szerint a kötelezettség alapja az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, és a megemelt minimálbérrel számolva a kötelezettség növekedne, ott a megemelt minimálbért a kötelezettség alapjának megállapításánál nem kell alkalmazni.

A szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető, a minimálbérben vagy annak 50 százalékában megállapított adókedvezményeknél, például a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezménynél, vagy a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezménynél már 2021. januárra is a magasabb összegű minimálbérrel lehet számolni.

 

Mikor nem kell a magasabb összegű minimálbérrel számolni

Az egyéni vállalkozók saját maguk után, a társas vállalkozás a társas vállalkozó után havonta fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja – ha a tevékenység nem középfokú képesítéshez kötött – legalább az év első napján érvényes régi minimálbér 112,5 százaléka.

Amennyiben azonban az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a szociális hozzájárulási adó alapját nem a tárgyév, hanem a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összegével kell megállapítani. Itt tehát januártól eltérően már a február 1. napjával megemelt új garantált bérminimummal kell számolni.

Az egyes külön adózó jövedelmek, például osztalék, árfolyamnyereségből származó jövedelem, vállalkozásból kivont jövedelem után fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjára vonatkozó éves adófizetési felső határ sem emelkedik.

Ha a mezőgazdasági őstermelőnek a szociális hozzájárulási adót a minimálbér alapulvételével kell teljesítenie, akkor minimálbéren az év első napján érvényes minimálbért, azaz havi 161.000 forintot kell figyelembe venni. Érdekes viszont, hogy az őstermelő járulékalapjánál februártól már 167.400 forintos minimálbérrel kell számolni.

Szerző:
Dr. Futó Gábor
Magyar Társadalombiztosítási és Bérügyi Szakemberek Egyesülete (MTBSZE)
Alapító tag

Kérjük válassza ki egyéni adatvédelmi hozzájárulását! A weboldal használatával elfogadja az adatkezelési szabályzatunkat: Adatkezelési szabályzat.
Elengedhetetlen Statisztika Marketing ELFOGADOM