Alapszabály

(egységes szerkezetben; a 2022. január 18-i módosítások dőlt betűvel)

Alapszabály

Hatályos: 2022. január 19. napjától

A MAGYAR TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS BÉRÜGYI SZAKEMBEREK EGYESÜLETÉNEK ALAPSZABÁLYA

a módosításokkal egységes szerkezetben

I. Az egyesület neve, székhelye, alapító tagjai

  1. Az egyesület neve:

1.1. Az egyesület teljes neve: Magyar Társadalombiztosítási és Bérügyi Szakemberek Egyesülete (a továbbiakban: Egyesület)

1.2. Az Egyesület rövidített neve: MTBSZE

1.3. Az Egyesület magyar nyelvű elnevezésének megfelelő angol nyelvű teljes elnevezése: Hungarian Association of Social Security and Wage Professionals

  1. Az Egyesület székhelye: 1051 Budapest, Sas utca 25.
  2. Az Egyesület alapító tagjainak nevét, lakóhelyét (székhelyét), aláírását tartalmazó tagjegyzék az alapszabály nem nyilvános részeként elkülönítetten kezelt mellékletét képezi.
  3. Az Egyesület honlapjának címe: www.mtbsze.hu
  4. Az Egyesület email címe: hello@mtbsze.h

II. Az egyesület céljai és tevékenysége

1. Az Egyesület célja: Az Egyesület célja a társadalombiztosítási és bérügyi szakemberek érdekvédelme, munkájuk és továbbképzésük elősegítése.

2. Az Egyesület tevékenysége:

2.1. Az Egyesület tagjainak munkakörülményeit is befolyásoló, társadalombiztosítással és bérügyintézéssel (bérszámfejtéssel) összefüggő törvények, szabályok előkészítése során, a tagok összefoglalt véleményének, javaslatainak alapján véleményt nyilvánít, javaslatot tesz az illetékes hatóságok, bizottságok és szervek részére, a reálisan kivitelezhető megoldások, közérthető törvények és jogszabályok létrehozásában, módosításában és elősegíti ezek helyes egységes alkalmazását. Javaslatot tesz a mindennapos feladatellátás egyszerűsítésére, adminisztrációs tehercsökkentésre, az elektronikus ügyintézés elősegítésére.

2.2. Tagjain keresztül széleskörű felvilágosító tevékenységet folytat a társadalom-biztosításról, bérszámfejtésről, munkaerőforrás gazdálkodással összefüggő szakmai kérdésekről, valamint a kapcsolódó jogszabályokról; publikációival, közéleti tevékenységével segíti a közteherviselési morál javítását.

2.3. Tagjai részére olyan továbbképzést, szakmai konferenciát és információs hátteret biztosít, amely szakszerű, segíti az egységes jogszabály értelmezést, valamint az eljárási gyakorlat kialakításában a minél jobb szolgáltatási színvonal elérését.

2.4. Céljai elérése érdekében együttműködést épít ki és tart fenn a hasonló tevékenységű belföldi és külföldi szervezetekkel.

2.5. Az Egyesület tagjai számára szakszerű tanácsadói szolgáltatást nyújt, annak érdekében, hogy a társadalombiztosítás és a bérszámfejtő szakma elismert szakértői legyenek.

2.6. A társadalombiztosítási és bérügyi szakember-utánpótlást biztosító felnőttképzés képzési programjainak véleményezésével, felkérésre vizsgáztatók vizsgákra delegálásával segíti a megfelelő színvonalú szakemberek képzését.

2.7. Az Egyesület a szakmai továbbképzés, a szakma népszerűsítése, presztízsének növelése céljából évente online továbbképzési lehetőséget nyújt tagjainknak a TB/Bér változásokból (igazolás kiállításával).

III. Az egyesület működésének időtartama:

  1. Az Egyesület működésének időtartama: határozatlan.

IV. Vagyoni hozzájárulás

V. Tagdíj

Az Egyesület tagja az Egyesület részére pénzbeli vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizet, melynek mértéke évi 12.000 Ft és azt a tárgyév január 31-ig kell megfizetni. Amennyiben a tag az adott évben csatlakozott az Egyesülethez, arra a tárgyévre tagdíjának mértéke a csatlakozás hónapjától számítva minden hónapra 1000 Ft.

VI. A tagság

  1. Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely

1.1. nyilatkozik a belépési szándékáról (belépési kérelem),

1.2. elfogadja az Egyesület célját (céljait)

1.3. az alapszabályban foglalt rendelkezéseket magára nézve kötelezőnek elfogadja, valamint

1.4. amennyiben az 1.5. pontban foglalt feltétel(ek)nek megfelel.

1.5. Tag lehet az a természetes személy, aki rendelkezik az alábbi végzettséggel, illetve gyakorlat valamelyikével:

1.5.1. Végzettség:

  • Szakirányú felsőfokú végzettség (TB és Bér),
  • Adótanácsadó,
  • Okleveles Adószakértő,
  • Okleveles könyvvizsgáló,
  • Társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó (OKJ 54 343 05 0000 00 00),
  • Bérügyintéző (OKJ 54 343 05 0100 52 01, 51 344 01),
  • Társadalombiztosítási ügyintéző tanfolyam (OKJ 52 343 05 0100 52 02, 51 344 02),
  • Vállalkozási és bérügyintéző (OKJ 54 344 02),
  • Munkaerő-gazdálkodási és társadalombiztosítási ügyintéző (PK: 04115002),
  • Társadalombiztosítási és Bérügyi Szakember (PENTA UNIÓ Zrt. bejelentéses felnőttképzése),
  • Vállalkozási mérlegképes könyvelő (OKJ 55 344 07)
  • Államháztartási mérlegképes könyvelő (OKJ 55 344 02)

1.5.2. Szakmai gyakorlat:

  • Felsőfokú végzettség és legalább két év, munkaadó által igazolt szakirányú gyakorlat,
  • Középfokú végzettség és legalább három év, munkaadó által igazolt szakirányú gyakorlat.

VII. A tagsági jogviszony keletkezése

  1. Az Egyesületi tagság az alapításkor az Egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik.
  2. Az Egyesület alapítását követően a tagsági jogviszony a belépési kérelem Elnökség általi elfogadásával keletkezik.
  3. A belépési kérelmet az Egyesülethez kell benyújtani. Az Elnökség legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül titkos szavazással, egyszerű többséggel határoz a tagfelvételről.
  4. A tagfelvétel tárgyában hozott határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező részére.
  5. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén a tagfelvételi kérelmet előterjesztő részéről jogorvoslatnak nincs helye.

VIII. A tagsági jogviszony megszűnése

  1. A tagsági jogviszony megszűnik:

            a./ A tag kilépésével a 2. pontban írt módon.

            b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

            c./ A tag kizárásával a 3. pontban írt módon.

            d/  A tagdíj megfizetésének elmulasztása esetén a 4. pontban írt módon.

  1. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
  2. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

A kizárási eljárást bármely tag kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

  1. Amennyiben a tag tagdíj fizetésére köteles és tagdíjfizetési kötelezettségének az előírt időpontig nem tesz eleget, az Elnökség harmincnapos határidő tűzésével és a jogkövetkezmények feltüntetésével írásban, a tag részére igazolható módon küldött figyelmeztetésben felszólítja a tagot a tagdíj megfizetésére. A harmincnapos határidő eredménytelen elteltével a tagdíjfizetési kötelezettségét nem teljesítő tag tagsági jogviszonya a határidő lejáratát követő nappal megszűnik. A tagsági jogviszony megszűnését az Elnökségnek a volt taggal igazolható módon közölnie kell.

IX. A tagok jogaival és kötelezettségeivel összefüggő egyes rendelkezések

  1. A tag a Közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja.
  2. Amennyiben a tag a Közgyűlésen szavazati jogát képviselő útján gyakorolja, a képviselő részére adott meghatalmazást legalább teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a Közgyűlés levezető elnökének a Közgyűlés kezdetén átadni.
  3. A tag:

            a./ A tag kilépésével a 2. pontban írt módon.
            b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
            c./ A tag kizárásával a 3. pontban írt módon.
            d/  A tagdíj megfizetésének elmulasztása esetén a 4. pontban írt módon.

X. Az egyesület döntéshozó szerve

  1. Az Egyesület döntéshozószerve a Közgyűlés.
  2. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

 

  1. a) az alapszabály módosítása;
  2. b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
  3. c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
  4. d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
  5. e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
  6. f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
  7. g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
  8. h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
  9. i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

 

  1. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.
  2. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.
  3. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a rendes tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

            Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

            A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult rendes tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze. A közgyűlés napirendjére tűzött ügyekre vonatkozóan az ügyvezetés a tagnak – kérelmére – köteles felvilágosítást adni.

         A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

        A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a rendes tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a rendes tagokkal.

      Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

     A nem szabályosan összehívott vagy megtartott közgyűlésen elfogadott és ebből az okból érvénytelen határozat az elfogadásának időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha a határozatot a közgyűlés napjától számított harminc napon belül valamennyi tag egyhangúlag érvényesnek ismeri el.         

  1. Közgyűlési határozat közgyűlés megtartása nélkül, írásban is meghozható azokban az ügykörökben, amelyben ennek lehetőségét a jogszabály vagy jelen Alapszabály nem zárja ki.

Írásbeli szavazás esetén az Elnök a közgyűlési meghívóra vonatkozó szabályok betartásával megküldi a közgyűlési határozat javaslatát valamennyi szavazati joggal rendelkező tag részére postán vagy a tag által írásban bejelentett e-mail címre azzal a felhívással, hogy a 15 (tizenöt) napon belül a mellékelten megküldött szavazólapon szavazzanak arról, hogy a javaslatot elfogadják („igen” szavazat), ellenzik („nem” szavazat), vagy a szavazástól tartózkodnak („tartózkodom” szavazat).

Az írásbeli szavazásra való felhívást az Egyesület honlapjára, az Egyesület levelező listájára is fel kell tenni, valamint a tagok elektronikus levelezési címére is meg kell küldeni.

Érvényes az az írásbeli szavazat, amelyet módosítást, kiegészítést nem tartalmaz, szavazati joggal rendelkező tag által aláírt, és postai úton megküldeni az Egyesület székhelyének címére vagy átadták az Elnöknek vagy valamelyik Elnökségi tagnak vagy az aláírt beszkennelt példányt elektronikusan a tag írásban bejelentett e-mail címéről megküldték az Elnöknek.

Az írásbeli szavazásra megjelölt határidő utolsó napjától 3 (három) napon belül az Elnökség két tagja Írásbeli Szavazási Jegyzőkönyvben rögzítve megállapítja a szavazás eredményét.

A közgyűlés tartása nélküli határozathozatal során a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseiket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatal akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az Elnökség részére a tagok, amennyi szavazati joggal rendelkező tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne közgyűlés tartása esetén.

A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag vagy alapító szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal vagy az alapítókkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

Az Elnök a kitűzött napirendre közgyűlést hív össze, ha bármely tag a közgyűlés megtartását kívánja. 

  1. Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni. 

  1. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
  1. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
  2. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

               A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

  1. a) az egyesület nevét és székhelyét;
  2. b) a közgyűlés helyét és idejét;
  3. c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;
  4. d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
  5. e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

               A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és egy erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.

            Az egyesület ügyvezetése köteles a közgyűlési jegyzőkönyvet, valamint a  jelenléti ívet az egyesület dokumentumai között elhelyezni és megőrizni.

            Bármely tag a közgyűlési jegyzőkönyv másolatának vagy a jegyzőkönyv  egy részét tartalmazó kivonatának a kiadását kérheti az ügyvezetéstől.

  1. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
  2. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  3. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  4. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  5. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
  6. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  7. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
  8. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A közgyűlés nem nyilvános.

 

  1. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

XI. Az egyesület ügyvezetése, képviselete

  1. Az Egyesület ügyvezetését az Elnökség látja el. Az Elnökség 3 főből, 1 fő elnökből és 2 fő tagból (a továbbiakban együtt Elnökségi tag) áll.
  2. Az Elnökségi tagság.

2.1. Az Elnökségi tagok megbízatása 5 évre szól.

2.2 Az Elnökségi tagok kizárólag az Egyesület tagjai közül választhatók. Az elnökségi tag vezető tisztségviselőnek minősül. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki  közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont).  Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

2.3. Az Elnökségi tagokat a Közgyűlés választja. Az Elnökségi tagi megbízás a tisztség megválasztott személy általi elfogadásával jön létre.

  1. Az Egyesület törvényes képviseletét az Elnökségi tagok a 4.2. pont szerint látják el.
  2. Az Egyesület vezető tisztségviselői és képviseleti jogosultságuk gyakorlásának módja, terjedelme

4.1. Az Egyesület Elnöksége

4.1.1. Az Elnökség elnöke: Harangi Andrea Judit – természetes személy

A megbízatás kezdő időpontja: 2021.03.25.

A megbízatás lejárta: 2026.03.25.

A képviseleti jog terjedelme: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

4.1.2. Az Elnökség tagja: Farkasné Gondos Krisztina – természetes személy

Az Egyesület képviseletére jogosult: igen.

A megbízatás kezdő időpontja: 2021.03.25.

A megbízatás lejárta: 2026.03.25.

4.1.3. Az Elnökség tagja: Erdélyi Gáborné – természetes személy

Az Egyesület képviseletére jogosult: igen.

A megbízatás kezdő időpontja: 2021.03.25.

A megbízatás lejárta: 2026.03.25.

4.2. Az Elnökségi Tagok képviseleti jogosultsága gyakorlásának terjedelme, módja.

4.2.1. A törvényes képviseleti joggal felruházott Elnökségi Tag képviseleti joga gyakorlásának terjedelme: általános.

4.2.2. A törvényes képviseleti joggal felruházott Elnökségi Tag képviseleti joga gyakorlásának módja.

4.2.2.1. Az önálló képviseletre jogosult Elnökségi Tag/tagok:

  • Harangi Andrea Judit
  • Farkasné Gondos Kriszta
  • Erdélyi Gáborné
  1. Az Elnökség feladatkörébe tartozik:

5.1. az Egyesület napi ügyeinek vitele, a Ptk. szerint az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

5.2. a beszámolók előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése;

5.3. az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése;

5.4. az Egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

5.5. az Egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és tisztségviselők megválasztásának előkészítése;

5.6. a Közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése;

5.7. az Elnökség által összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

5.8. részvétel a Közgyűlésen, és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

5.9. a tagság nyilvántartása;

5.10. az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

5.11. az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

5.12. az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a Ptk.-ban előírt intézkedések megtétele;

5.13. a tagsági jogviszony megszűnése esetén a volt tag tagjegyzékből (tagnyilvántartásból) történő törlése;

5.14. döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

  1. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

Az elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

            A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
  5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  6. f)      aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

Az Elnökség ülésezési rendjére és döntéshozatalára egyebekben az általa elfogadott ügyrend irányadó.

XII. Felügyelőbizottság

  1. Felügyelő Bizottság

1.1. A Felügyelő Bizottság 3 tagú, egy elnökből és két tagból áll. A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet tehát a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn (XI.2.2. pont), továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

1.2. A Felügyelő Bizottság elnökét és tagjait a Közgyűlés választja 5 éves időtartamra az Egyesület tagjai közül.

1.3. A Felügyelő Bizottság az alakuló ülésén meghatározza a saját ügyrendjét.

1.4. A Felügyelő Bizottság tagjának a Bizottsági tagsága megszűnik, ha:

1.4.1. megszűnik a rendes tagi tagsági viszonya, vagy

1.4.2. lemond a tisztségéről, vagy

1.4.3. a Közgyűlés visszahívja.

1.4.4. amennyiben a Felügyelő Bizottságból kiesik egy tag, azt a következő soros Közgyűlésen választással pótolni kell.

1.5. A Felügyelő Bizottság feladata

1.5.1. Felügyeli az Egyesület pénzgazdálkodását

  • Ellenőrzi az Elnökség által előterjesztett költségvetési tervet. Legalább negyedévente beszámol az Elnökségnek a költségvetés helyzetéről.
  1. A Felügyelő Bizottság ülésének helyét, idejét és napirendjét azt megelőzően legalább 15 nappal korábban írásos meghívóban kell közölni a Felügyelő Bizottság tagjaival. A Felügyelő Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen a tagok kétharmada jelen van. Ha a szabályszerűen összehívott ülésen Felügyelő Bizottság tagjai nem jelennek meg a határozatképességhez szükséges számban, 3 napon belül ugyanazon tárgysorozattal újabb ülést kell összehívni. A Felügyelő Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Minden tagnak egy szavazata van. A Felügyelő Bizottság ülései nyilvánosak, a nem tag résztvevők kötelesek tartózkodni a véleménynyilvánítástól, kivéve, ha szót kérnek és kapnak; nem szavazhatnak, illetve egyes kérdésekben a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségének határozata alapján az ülésről kizárhatóak. A Felügyelő Bizottság egyszerű szótöbbséggel zárt ülés tartását rendelheti el, ha az ülésen személyiségi jogokat érintő kérdésről szavaznak. A Felügyelő Bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az elnök és a jegyzőkönyvvezető ír alá. A határozatokat a Felügyelő Bizottság üléséről szóló jegyzőkönyvek időrendi sorrendben történő lefűzésével tartják nyilván, mely tartalmazza az ülés döntésein kívül a határozathozatal időpontját, a határozat hatályát, továbbá a szavazatok számarányát, amennyiben mód van rá az igennel, nemmel szavazókat, illetve tartózkodókat név szerint feltüntetve.

XIII. Záró rendelkezések

  1. Jognyilatkozatok megtételének módja

1.1. Az Egyesülettel kapcsolatos jognyilatkozatot – ha a Ptk.-ból más nem következik – írásban lehet megtenni, és igazolható módon lehet közölni. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell az Egyesület határozatára, valamint jognyilatkozatnak és határozatnak a címzettel való közlésére.

1.2. Az írásbeli nyilatkozat közlése történhet az írásba foglalt nyilatkozat

a,) postai úton történő elküldésével,

b.) elektronikus levélben történő,

c.) érintett által vagy képviselője által történő személyes átvétel.

1.3. Igazolható módon történő közlés

1.3.1. Az írásbeli nyilatkozat postai úton történő elküldése esetén igazolható módon történő közlésnek minősül a küldemény ajánlottan vagy tértivevénnyel történő továbbítása. Ha az írásbeli jognyilatkozatot postán küldik el, azt az ellenkező bizonyításáig a tértivevényen feltüntetett átvételi időpontban, ajánlott küldemény esetén a feladástól számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni.

1.3.2. Az írásbeli nyilatkozatot elektronikus levélben történő elküldése esetén igazolható módon történő közlésnek minősül az elektronikus levél kézbesítése eredményének visszaigazolása iránti kérelemmel történő továbbítása. Ha az írásbeli jognyilatkozatot elektronikus levél útján küldik el, azt az ellenkező bizonyításáig az a kézbesítés eredményéről érkező elektronikus visszaigazoláson feltüntetett átvételi időpontban a címzetthez megérkezettnek kell tekinteni.

1.3.3. Az írásbeli nyilatkozatnak az érintett által vagy képviselője által történő személyes átvétele esetén igazolható módon történő közlésnek minősül, ha az érintett személy vagy képviselője a jognyilatkozat másodpéldányán aláírásával és az átvétel időpontjának megjelölésével elismeri az átvétel tényét.

  1. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Ptk. és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadóak.
  2. Jelen Alapszabály a 2021. március 25-én megtartott alakuló közgyűlésen elfogadott, valamint 2021. október 13. és 2022. január 18. napján módosított rendelkezéseket egységes szerkezetbe foglalt dokumentuma.

A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály új, egységes szerkezetét a Közgyűlés többségi határozattal elfogadta. Az Alapszabály 2022. január 19. napjától hatályos.